Notre Dame és a Szajna

Ismét napsütésre ébredünk, óriási szerencsénk van az idővel, mintha Párizs a legszebb arcát szeretné mutatni nekünk.

Ma a Notre Dame az első uticélunk. Amikor odaérünk látjuk, hogy az előtte levő teret kordonnal kerítették körbe, és ott zajlik a nyilvános istentisztelet, amit kivetítőkön nézhet az összegyűlt számtalan hívő és érdeklődő. A kórus éneke száll a katedrális körül. Mivel nem tudjuk közelebbről megnézni, lassan körbesétáljuk, csodálva lenyűgöző méreteit, és azt, hogy a gótikus kőcsipkék és ívek mégis milyen könnyeddé teszik. Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor pápa, ezután 157 évig, 1320-ig építették. A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, 1845 és 1878 között azután az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették. Így ma már teljes pompájában látható ez a nagyszerű katedrális.

Amióta Párizsban sétálgatunk azt tervezzük, hogy felszállunk mi is a sétahajók egyikére, amik éjjel-nappal  szelik a Szajna vizét, ezért örömmel látjuk, hogy pont a Notre Dame oldalánál van az egyik megálló. Nosza, be is állunk a sorba, hogy jegyet vegyünk. Közben egy lány lép hozzánk, és kedvesen tájékoztat angolul a tudnivalókról. Kellemes meglepetés, hogy milyen közvetlenek és segítőkészek a párizsiak, szinte mindenki  angolra vált, ha meghallja, hogy külföldiek vagyunk. A Batobus úgynevezett hop on hop off rendszerben működik, azaz nyolc különböző megállónál lehet tetszés szerint ki- és beszállni. Az egész napos jegy 13 euróba kerül. Úgy döntünk, hogy ma hajóval járjuk be a nevezetességeket.

Egész más perspektívából lehet megcsodálni a várost és a hidakat hajóról. Nagy élmény, ahogy megkerüljük a Cité szigetét, aztán elúszunk a Concierge szigorú tornyai és a Louvre között, és a pont Alexandre III alatt. Először a Champs Élysée megállónál szállunk ki, és megnézzük a Petit és a Grand Palace-t. Az egyik múzeumként, a másik koncertteremként üzemel.

Visszaszállva a következő hajóra az Eiffelig megyünk, majd átsétálunk a hídon a Trocadérohoz.

Akár előre, akár hátra nézünk, csodálatos a látvány. A szökőkutak melletti lépcsősoron jutunk a Palais de Chaillot elé, ahol éppen Michael Jackson hasonmás bemutató van, szól a Beat it, és az egész tér táncol.

Melegünk van, és éhesek is vagyunk, ezért megszakítjuk a túrát, és kicsit feltöltődünk az apartmanban. Mennyire jó is, hogy a belváros közepén lakunk!

Közben megérkezik a szállásadónk is, hogy körülnézzen, minden rendben van-e. Mivel nem rongáltunk meg semmit, visszaadja a kauciót, és elbúcsúzik. Holnap - vasárnap lévén - nem dolgoznak, úgyhogy csak az asztalon kell hagynunk a kulcsot, és behúznunk magunk mögött az ajtót.

Azt hiszem tényleg nagyon jó választás volt ez az apartman, ha legközelebb eljutok Párizsba, újra ezt választom majd.