Meg kell valljam, hogy otthon, amikor Párizsba készülődtem, azt gondoltam, hogy nem fogok csak úgy hasra esni az Eiffel-toronytól, hiszen annyi szép része van még Párizsnak, a torony pedig egy kicsit banális, ha akar, majd úgyis lenyügöz. Mit mondjak? Sikerült neki! Párizs ugyanis attól csodás, hogy építői olyan várostervezési megoldásokat találtak ki az évszázadok során, amik szinte már - a szó pozitív értelmében - teátrális erővel hatnak az emberre. Az Eiffel-torony környékét is így tervezték meg. A Mars mező vizszintesen nyújt teret a felkiáltójelként magasodó torony látványának, a lábai között vezető út pedig egyenesen ráfut a hídra, ami a Trocadérohoz visz a jobb parton. Akárhonnan is nézzük, lenyügöző a látvány!
Amikor aláérünk, akkor látszik csak, milyen óriási építmény is ez, és bár este 9 körül jár, mégis hosszú sorok kígyóznak még mindig a feljáratoknál, és a liftek is szorgosan viszik fel és le a túristákat. Mi nem állunk be, mert megbeszéltük, hogy a három napunkba nem fér bele a több mint 2 órás sorban állás. Inkább átsétálunk alatta a Szajna partjára, és miközben várjuk, hogy felgyulladjon esti díszvilágítása, a rakparton ülve sms-eket küldünk a szeretteinknek: "Itt vagyunk az Eiffel-toronynál!!!" Banális, vagy sem, azt hiszem, ezt mindenki megteszi, aki a világ bármely tájáról ideérkezik, és mi sem vagyunk kivételek, óriási dodolg eljutni ide! 10 órakor gyulladnak fel a fények, de Párizsban még mindig alkonyati világos van, elindulunk hát hazafelé, mert jókora séta vár még ránk. Ahogy távolodunk, vissza-visszanézünk rá, minél jobban besötétedik, annál szebben ragyog és aranyszínű csipkelátomássá változik a sötétkék háttérben. Majd 11-kor megkezdődik a 10 perces fényjáték, amit az egyik hídról nézünk. Az óarany fény kékes gyémánt csillogásba fordul, és az egész torony sziporkázik a város felett!
Párizsban sötétedés után, ha lehet, még nagyobb az élet, mint napközben. Tele az utca gyalogossal és autóval, a Szajnán kivilágított sétahajók úsznak mindkét irányba, el is határozzuk, hogy egyik nap mi is kipróbáljuk.
Jót nevetünk, amikor az egyik kereszteződésnél a zöld lámpánál egy "mozgássérült" koldus szalad át maga előtt tolva munkaeszközét, egy kerekesszéket - úgy látszik, lejárt a munkaideje, és siet haza.
Este a finom vörösbort iszogatva és boursinos bagettet eszegetve beszéljük meg aznapi élményeinket. Otthonosan érezzük magunkat, mint akik végre hazaérkeztek Párizsba!
Amikor aláérünk, akkor látszik csak, milyen óriási építmény is ez, és bár este 9 körül jár, mégis hosszú sorok kígyóznak még mindig a feljáratoknál, és a liftek is szorgosan viszik fel és le a túristákat. Mi nem állunk be, mert megbeszéltük, hogy a három napunkba nem fér bele a több mint 2 órás sorban állás. Inkább átsétálunk alatta a Szajna partjára, és miközben várjuk, hogy felgyulladjon esti díszvilágítása, a rakparton ülve sms-eket küldünk a szeretteinknek: "Itt vagyunk az Eiffel-toronynál!!!" Banális, vagy sem, azt hiszem, ezt mindenki megteszi, aki a világ bármely tájáról ideérkezik, és mi sem vagyunk kivételek, óriási dodolg eljutni ide! 10 órakor gyulladnak fel a fények, de Párizsban még mindig alkonyati világos van, elindulunk hát hazafelé, mert jókora séta vár még ránk. Ahogy távolodunk, vissza-visszanézünk rá, minél jobban besötétedik, annál szebben ragyog és aranyszínű csipkelátomássá változik a sötétkék háttérben. Majd 11-kor megkezdődik a 10 perces fényjáték, amit az egyik hídról nézünk. Az óarany fény kékes gyémánt csillogásba fordul, és az egész torony sziporkázik a város felett!
Párizsban sötétedés után, ha lehet, még nagyobb az élet, mint napközben. Tele az utca gyalogossal és autóval, a Szajnán kivilágított sétahajók úsznak mindkét irányba, el is határozzuk, hogy egyik nap mi is kipróbáljuk.
Jót nevetünk, amikor az egyik kereszteződésnél a zöld lámpánál egy "mozgássérült" koldus szalad át maga előtt tolva munkaeszközét, egy kerekesszéket - úgy látszik, lejárt a munkaideje, és siet haza.
Este a finom vörösbort iszogatva és boursinos bagettet eszegetve beszéljük meg aznapi élményeinket. Otthonosan érezzük magunkat, mint akik végre hazaérkeztek Párizsba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése