2010. június 30., szerda
Párizs - Édesapám verse
Párizs
Írta: Kövesi Gyula
Állok a parton, fut a Szajna.
A Mirabeau híd...Apollinaire
egy hanga-szálat dob a vízre...
Az obeliszk egy mutatóujj:
Maga a történelem e kő
és egyben felmutat az égre.
Eiffel néz szét a város felett:
itt van a Louvre meg az ős Notre Dame,
és a Bastille tér, ott van a Sacré Coeur,
a Montmartre, hol Szinyei Merse
nézte a sok festő vásznait
és egy pacsirta röppent éppen föl.
A Latin negyed... Trópusi színek...
Szép karcsú testek... Nézem őket,
járásuk, mint a leopárdé.
Szélélesre tárt a Champs-Élysées,
hol Hitler egy dzsippen feszített
s futott csúfos végzete felé.
A Grand Boulvard! Tömeg hullámzik...
Itt randevú randevút követ...
Minden fényes. Minden graciőz!
Magnifique Párizs! Az örök nő,
aki mindig megadja magát,
mégis mindig ő az, aki győz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése